Apáknak

Mivel dolgozatom arra kérdésre kereste a választ, hogy Anna miért nem érzi magát jó anyának, és eddig tulajdonképpen a második szakasz végére el is jutottunk, a következő részeket csak röviden foglalom össze, hogy láttassam Anna lelki fejlődésének további szakaszait. A harmadik szakaszunkat 10 alkalomra terveztük a fenti célokkal. El is kezdtük a közös munkát. Pál… Tovább »

A második szakasz: „erősebb vagyok” Ebben az időszakban ugyan tovább folytatódtak Anna érzelmi hullámzásai, de már nem voltak annyira mélyek és erőteljesek, hanem sokkal jobban átlátta és kezelte őket. Pl.: ha szüksége volt Pál segítségére, azt kimondta. Addig inkább elkezdte lebeszélni magát róla: „Ő is fáradt, sokat dolgozik, neki is szüksége van pihenésre. Azért tudom… Tovább »

Annával való együttműködésünk csaknem másfél évig tartott. A teljes folyamat bemutatása meghaladná e dolgozat kereteit, ezért a folyamat főbb mérföldköveit, jellemző történéseit emelem ki. Az első szakasz: „elegem van magamból, mindenből és mindenkiből Az első alkalmakon Anna nagyon sokat panaszkodott. Fő problémái a következők voltak: „nincs elég tejem” „Anna sokat sír éjszakánként is felébred, ezért… Tovább »

Az első beszélgetés Én: „Tetszik a lakásod. Kedvelem a natúr fa bútorokat, az apró színes dísztárgyakat.” A: „Hát igen szép, de nagy munka volt átalakítani. Nem is voltunk itt, amikor kivágták a falat. Nagyrészt az én munkám és ötleteim valósultak meg.” –közben mosolyog, ahogy körülnéz, mintha most venné észre a részleteket. Én: „A mandalákat is… Tovább »

A Rogers-i non-direktív segítő beszélgetés alapján Ahogy arra már korábban is röviden utaltam, magam is arra jutottam pedagógusi és önismereti tapasztalataim során, ahová Rogers is: „Úgy találtam, hogy minél inkább önmagam tudok lenni egy kapcsolatban, annál alkalmasabb lesz ez a kapcsolat a segítségnyújtásra. Ez azt jelenti, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudatában kell lennem a… Tovább »

Dolgozatomban nem térek ki a férfivé válás, a férfi identitás kialakulására, de témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni a férfi, mint apa, mint családfő szerepét. A téma fontosságát abban látom, hogy Pálra, mint férfire, apára mik vetülhettek a társadalom és Anna szempontjából, ami segíthette, vagy éppen korlátozhatta Annát kiteljesedésében. „Definíció szerint a családfő intézménye hierarchikus viszonyt… Tovább »

„Függetlenül attól, hogy melyek és milyenek voltak az ő előzetes motivációi, a gyenge pontjai, a korábbi érzelmi reakciói –amint anyává válik, bizonyos ideig teljesen új lelkülettel fog működni. Ez az anyai tudat elnyomja, kiszorítja a korábbi lelki jelenségeket, és központi helyet foglalva el a nő belső világában, azt teljesen átalakítja. (…) A születendő gyermek adott… Tovább »

„Ha elfogadjuk, hogy – durván szólva – az introjekció- projekció, az identifikáció és az identitásképződés az a három folyamat, amelynek révén az én a mintaképül választott személyek identitásaival való egyre érettebb érintkezést kifejleszti, akkor a következő pszichoszociális fejlődési sémát kapjuk: Az introjekciós és projekciós mechanizmusok, amelyek a későbbi identifikációk alapját alkotják, csak az anyaian gondoskodó felnőtt… Tovább »

„Hogy egy fiatal frissen kivívott képességei nem regrediálnak-e újra gyermekkori konfliktusokba, az nagymértékben függ attól, hogy milyen rangot és milyen esélyeket tud biztosítani számára a „pajtáscsoport”, a vele egyívásúak köre, ezenkívül azonban attól is, hogy mennyire egyengeti a nagyobb társadalom a szociális játékból a munka világának élményébe való átmenet útját, s hogy milyen feltételek közt… Tovább »

Anna 1977-ben született egy vidéki nagyközségben. Édesanyja könyvelőként végzett (középiskolában) és könyvelőként is dolgozott az önkormányzat egyik csoportjában. Ez élete egyetlen munkahelye. Édesapja jelenleg egy helyi intézményben dolgozik, de már több munkahelye volt. Édesanyja –megfogalmazása szerint- tipikus „jó háziasszony”. Kövér, mindenkire mosolygós, mindig rendben, tisztaságban tartotta a lakást, nagyon jól főz és ezeket fontosnak is… Tovább »